Ördög

olyan

közel,

mégis

távol.

Széttép,

megőrít ez

a semmittevés,

tétlenség.

Várom a csodát,

mely

éltet

a remény.

Talán egyszer eljön

az idő!

Apró

kis

átok,

mely

rajtam

csücsül

nyugalomal,

nem érzi

a fájdalmat,

amely szétfeszíti

lelkem!

Tehetetlen

angyal

segíteni

próbál.

Hófehér

ruha

bánatos

szív

helyét

keresi.

Nem talál

semmit,

csak a

szomorúságot.

Angyal

fénye

egyre

halványabb!

Ördögnek

nevetése

visszhangzik.

Félelem

ül

rám.

A zöld szörnyeteg !

Gyenge vagyok!

Rebul ejt

csapdájában,

megöli szerelmem!

Érthetetlen

kihúny az

érzelem.

Ördög felesége

emeli fel

lelekem

megöli,s

Isten nyila

szétfeszíti

testét!

Semmivé

válik

a mindenség...