| Rme s Jlia
Rme: Megyek ht, tstnt szltom kedvesem,
Hisz biztos rem vr talpig tetvesen.
De csitt! Mi fny villzik amott?
Konnektorba nylt, s ettl grcst kapott.
, n egyetlenem, segtenk mris,
De nem teszem, hisz ltom, lvezed a fzist.
Jlia: Bzt hoz a szell, ez Rme lenne?
Ilyen szaga neki van, biztos vagyok benne.
Elindult felm, ide vezet tja,
Remlem, hogy erejbl tbb menetre futja.
Jjj, ht, kedvesem, cskold meg ajkamat,
De sietned kell, mert blgilisztk hajtanak.
Rme: Mily furcsa a hangja! Tn nem esett baja?
Tn rhes a kedves, hogy hullik a haja?
, de a gald tele van kjjel,
Biztosan megcsalt mssal az jjel.
Jlia: Ne szlj gy, kedves, hiszen mg szz vagyok.
Rme: A fledre, kedves, attl hallasz nagyot.
Jlia: Szerelmem, Rme, ne gyansts engem,
Hisz jjel az odm csak terd fentem.
Loboncos trombitd, mely igen derk fajta,
Nyjtsd fel ht ziben, s n felhzlak rajta.
Rme: rtem a terved, fj a fogad golyra,
Hzzon fel inkbb a Vg Pisti rolja.
Jlia: Hrmat krek, kedves, lelj, cskolj, szeress,
Szoknym alatt ziben mammutfszket keress!
Rme: Ide figyelj, kedves, mit mondasz, csupa vidmsg,
De nincs itt a Dvnyi, ez nem Hrom Kvnsg.
S most mondok neked szpet n is, Jlia,
Arcod ltvnytl kipusztul Grzia.
Jlia: Szerelmem, Rme, hangod, mint az lom,
Mered tagodat epedve vrom.
Tudom, hogy fltl, s jjel rem vrtl,
Flelmed jell megtelt az gytl.
Tudom, hogy szeretsz, s imdsz kellkppen,
Vizel kacsd kimutatta nkem.
Rme: Szt se tbbet errl, hisz elg a bajom,
Az engem rt csapst sz nlkl nem hagyom.
Keser a sorsom, melynek tz az oka,
Hzunk gsnek nagy volt a foka.
Bedugult a gumigsm, vkuum lett a porszvban,
Kigyulladt a kredencajt, s lezdult a gzrezsra.
Jlia: Ezek utn, Rme, nem let az let,
Haljunk meg egytt, igyuk meg e mrget.
Az let rmeit mr lvezni nem merem,
Mert napok ta sajog, gytr aranyerem.
g veled, kedves, az letet mr utltam,
S ha meghaltam, jjj te is utnam.
Jlia meghal.
Rme: Balga lny! Mit kpzelsz? Hogy halni vled menjek?
Odbbllok inkbb, s maszturblok egyet.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
